Kokoro Blogja

Hullócsillag ♥ (*^3^)

----------------------- 13:31 -----------------------

Napló #1

Úristen, már 2016 van. Legutóbbi bejegyzésem tavalyi és januári. Rengeteg idő eltelt azóta és megint itt vagyok. Valamiért mindig itt kötök ki, főleg, ha valami nyomja is a lelkem.

Nos, minden idők legjobb ötlete volt, hogy blogolni kezdtem. Nem is tudom mi lenne, ha nem végezném ezt a tevékenységet. Elveszett lennék, minden bizonnyal.

Így, lassan 6 napos 17 éves fejjel írok pár sort, ami nemrégi eseményeimet jellemzi. Na, tulajdonképpen elmesélem ömagamnak bizonyos idők történéseit.

2015. 10. 29. - 2016. 07. 12.
Egyes dátumok mindenkinek jelentenek valamit. Ebben az esetben nekem volt egy boldog, szerelmes időszakom, aminek vége lett. Első szerelem, mindenki szereti megtapasztalni és tudhatjuk, milyen nehéz mindenből az első. Első lépések, első felelés, első kézfogás, első járás, első barát, első csalódás... Tomi volt az a személy, akivel csodás pillanatokat élhettem meg. Tanultunk egymástól, tapasztaltunk dolgokat. S bár a rengeteg segítség, pillanat, emlék mellett voltak hibák, problémák, amiket idővel megoldottunk közös erővel, ám elmúlt a szerelem részemről. Nem tudom miképp kezdtem így érezni, de megvoltam bizonyosodva a döntésemről. Csalódni kell és fájdalmat is érezni, de hazudni önmagunknak nem megoldás, s ezzel a gondolattal éltem. Azt a boldogságot, amit szeretett volna tőlem, nem kaphatta meg, mivel én nem tudtam tovább biztosítani számára. Én azt akarom, hogy boldog legyen. Jelenleg fáj neki, én túlléptem már és nem sírtam, amit azzal kell magyarázni, hogy nem szerettem eléggé ahhoz, hogy fájjon az elvesztése. A kapcsolatunk elején rengeteget sírtam miatta, minden kis apróságon, egy lány barátságon, tettei miatt. Mára már sajnálom azt a féltékenységet, ami bennem dolgozott. Én voltam, aki félt, ha elhagyja, erre én váltam el tőle. Lehet, hogy önző dög vagyok, aki érzéketlen és mintha csak kihasználtam volna. De nem. Én őszinte voltam vele, az érzéseimet illetően is. És bár nem hibáztat, pokolian fáj neki. Nem ő az egyetlen, akinek fájdalmat kell elviselnie. Én rengeteg fájdalmat szereztem miatta és vagy elmondtam neki, vagy nem. Tudjátok, ha egyszer úgy érzitek, nem kölcsönösek az érzelmek, akkor nem kell erőltetni egy kapcsolatot. Nem az első szerelmed lesz (talán), akivel leéled az életed, de ő lesz az, aki meghatározza az elsőt. Én úgy vagyok vele, hogy jó döntést hoztam. Utálhat, megvethet, ám mégis, ne sajnáltassa magát, s ne hordjon el úgy, mintha mindvégig rongyként kezeltem volna. Engem már nem érdekel, csak ha a szüleitől megkapod facebook megosztásként (minek kell a gyereke szerelmi életét a közösségi oldalon kiposztolni és nekem kellemetlenséget okozni? Kissé szánalmas.), hogy talál jobbat. Aha, és mikor az előző lányt kihasználta szexuális élvezet erejéig? Amikor megunta, kidobta. És még ő a szent, a hibátlan, a sértett fél, mert szakítottak vele. Csodálkozik, hogy mindazért a negatív dologért, amit megtapasztaltam vele kapcsolatban, kidobom? Az én döntésem, mégis kinek van helye az életemben, kivel mifajta kapcsolatot szeretnék kialakítani, illetve folytatni, valamint kicsit nézzen magába, mert ugyanúgy hibás, ahogyan én is. Úgy gondolom, egy darabig nem szeretnék szerelmes lenni és nem akarok párkapcsolatot sem. Én boldogulok egymagam és jól érzem így magam, meg kell hagyni.
Egy tinédzserkori szakasz lezárult.

2016. 07. 09., szombat este
Nos, tudniillik, 10-én van a születésnapom, kisebb bátyámnak meg 5-én. Nos, szüleink nem voltak itthon, testvérem, Norci rendezett egy kisebb iszogatós partit. Sörpong, tűzrakóhely, zene, tánc... Egyetlen lányként voltam jelen, és bepillantást nyerhettem, ahogy a tesóim cigire gyújtanak, Captain Morgan-t isznak, s idősebb bátyám részeg lesz. Úgy a buli tartott itthon éjfél körülig, majd étmentünk Duna-partra a Volutára, s ott dodzsemeztünk, ettünk, beszélgettünk, ment a tánc. Norci elkapott egy részeg fickót, aki egy autó hátsó szélvédőjét törte be és egy vér volt, erre már jött a rendőr, mentős. Hihetetlen volt azt látni, hogy miképp telik ez az est a két bátyámmal, Norci legjobb barátjával, és a körünkbeliekkel. Ezen az estén a kerti tűznél 'megvallottam szavaim' Dávidnak, aki tavaly nyár óta jelent meg nálunk és azóta szorosabb barátság alakult ki közte Norcival, mondhatni már testvérek. Eleinte ellenséges voltam vele, mivel volt bennem egy 'elveszi a bátyám'-féle félelem és közel kerülni sem szerettem volna, mert mégiscsak a bátyám haverja. Nos, ezek eltűntek akkor, mikor kedves szavak csúsztak ki számon, amik jól estek neki, mert ma egy hete beszélgetünk minden nap chaten és meglepett már néhány dologgal. Rendes fiú és itt lakik a közelben is. Jöttem ki Óvárról, egyszer már valamikor beszéltünk egy közös kerekezésről és most kedden hazakísért, s olyan csípős nyelve van (nem félreérteni!), hogy alig bírtam lereagálni a megjegyzéseit. Jó fej, csak még hozzá kell szoknom a szarkazmusához. Akadt egy másik fiú, ő is Dávid, de mindenki csak Csutaknak hívja, s ennek a névnek a története aznap este el lett mesélve, ami nem egy egetrengető volt. Nos, kérem szépen, három éve jár fesztiválozni, egy szórakozóhely pultosa lassan másfél éve, igazi állat és mint a napokban kiderült, 'beudvarol' nekem. Szó mi szó, elég érdekes volt ez megtudni, de én úgy hiszem, csak haverkodni fogunk, bár kijelentette ő nekem chaten, hogy nem akar barát zónában lenni, marad az ismerkedős srác. Tudni kell, nem vagyok fiúpárti, vagyis egyszerűen nincs sok fiúhaverom, így nehézkesen is értem meg velük a szót, de talán Dávidnak és Csutaknak hála elindultam a megértésükön. Nem olyan bonyolult a férfi nemzedék. Ha van egy másodfokú egyenlet, az is olyan marha könnyű, mint az egyszer egy. Nos, talán ők is valami ilyesmi egyenlet lehetnek. Bonyolultnak tűnnek, de mégsem azok. Bár vannak kivételek...
Na, aznap este Csutaknak valltam meg a tomis érzéseim, merthogy valamiképp betévedt a szobámba, aztán ott meglátta a közös képünk és nem tudom, de valamiért visszahátrálnak a fiúk, ha megtudják, van barátja a lánynak. (Ez vicces!) És őt beavadtam az érzéseimbe, gondolataimba, ám csak kis részibe, mert össze voltam így is zavarodva (nem ittam sok alkoholt, józan voltam), már az kattogott a fejemben, hogy Dáviddal csókolózzak... Kiakadtam magamban, merthogy miféle tűzről pattant gondolat ez, s minél inkább hesegetni akartam, annál makacsabbul vert gyökeret magának a fejemben. Mondom okés, ezzel nem foglalkozom, s amúgy sem lett belőle semmi. Szerintem Csutak kissé ráébresztett arra, hogy nem szeretem már úgy a barátom, mint rég. És bármekkora őrültség egy ismeretlennel megbeszélni a szerelmi életünk, akkor jól esett és mint tudjuk, egy kívülálló véleménye is számít. Tapasztalt, nagyon aranyos és kedves férfiú, vele is ma egy hete beszélgetek chaten, hajnali fél kettőig írt egyik nap nekem folyamat, miközben dolgozott. Aranyos, csak nem tudhatom mit akar, szóval nem bízok meg benne, ahogy Dávidban sem tudok. Elvagyok velük, keresnek, én ezt viszonzom és ennyi. Nem agyalom túl a dolgokat, mert felesleges, erre rájöttem, amiért büszke vagyok magamra.

Így a nyár alatt édesanyám is közelebb került hozzám, mint azt valaha vélhettem volna. Végigkövette a tomis eseményeket, nem szólt bele, csak beszélgettünk és elmondta a maga véleményét mindezzel kapcsolatban. A Dávidról alkotott véleményemet is elmondtam neki, meg az aznap este történt eseményeket meg a csókos gondolatomat is, és mindezt édesanyámmal jól esett megosztani. Kedveli Norci legjobb barátját, amióta csak megjelent nálunk és ő is, meg Csutak is megmondta, hogy idősebb fiú való nekem. Bár a szerelem nem korhoz kötött, de valamennyire igazuk van, mert Tomi gyerekes volt, és voltak dolgok, amikkel kapcsolatban sokszor altért a véleményünk. Én sokkal érettebb gondolatokkal rendelkezek, ő meg még nem. Itt érvényesül a 'lányok előbb érnek' teoria, ami önmagában nézve nagyon igaz.
Na, visszatérve, Anyum hagyja, hogy önállosódjak, magam döntsek, de ott van, számíthatok rá, ami igazán jól esik.

Újabban sokkal többet tumblizok, mint suliban, ami érthető, a mobilnetem el sem bírja (cry). Évivel sok üzenetet váltunk, ahogyan mostanság Ricsinek is gyakrabban írtam askot.
Betti barátnőm is írt, ami nagyon boldoggá tett! Istenem, nagyon megszerettem azt a lány, amióta csak összeakadtunk szjgeren. Talán lassan 2-3 éve váltunk amikor csak tudunk üzeneteket, de a facebooknak hála egyre sűrűbben tudunk.

Youtube-on Kiss Dóra videóit szerettem meg igazán az idők alatt és istenem, annyira okos, szép lány, mindekőzben nagyon szelíd, visszafogott és őszinte. A 'Beszélgessünk!' c. vlogjait nagyon szeretem, valamint a haul-os videóit, mert észbontóan jó stílusa van, H&M vásárló és bár introvertált (erősen zárkózott) személy, nagyon kedvelhető lány. Dóri az a személy, aki beül a kamerája elé és elmondja a véleményét, őszintén. Valamelyest a lány videósokat jobban kedvelem, de egyénfüggő, hogy kiket nézek. Ott van Fruzsi, Maris, Hajni, Emci, Anett&Ancsa, no meg persze Dóri. És mindegyiküket szeretem önmagáért. Jó, persze, van, mikor nem nézem meg a videójukat, vagy nem egyezik velük a véleményem, de szeretem őket, mert különálló egyéniségek, akik a videómegosztó részesei. Nem teregetik ki a magánéletük teljes egészét, apró falatokat tudunk róluk, amikből csemegézünk és épp elegek ahhoz, hogy tudjuk, rendes lányok és az eszük a helyén van.

Animék terén aktuálisakat nézek, amikkel elvagyok, mert nem érződik rajtam már azaz erősen anime fanság, ami szerény véleményem szerint nem baj. Soha nem akartam volna az lenni, valahogy Conra sem jutnék már ki. Elnézegetem őket, ha szeretem és kedvem van hozzájuk. Ennyi. Mangákat is olvasok, maradtam a shoujo műfajban továbbra is, bár garantált sablonok még mindig a oneshotok, de mit vártam, ami jó, nem kell megváltoztatni.

Jelenleg a változás úton járok, mint belsőre, mint külsőre. Jó lenne már valamelyest alakulgatni, mert őszre rendesen megakarom lepni a társaim, hogy 'na, a nyáron nem lazsáltam, igen, én vagyok az, aki az osztálytársatok'. Aztán majd kiderül, mi lesz. Erősebb akarok lenni, főleg a tomis dolgok után, mert  a 'házi nyúlra nem lövünk' teoriám függönye leszakadt a karnisról, szóval rendesen össze kell szednem magam, ha beszólásra kerülne a sor. Egy darabig menni fog ez a hír, úgy érzem és le kell peregnie rólam, mert már nem érdekel, csak na, mindenki meglepődött, mikor összejöttünk, most meg szétmentünk. Remek.

Fura 17 éves fejjel írt írni megint, de nem lesz ez mindennapos, meg kell hagyni. Szeretek ide visszatérni, mert jó visszaolvasni a bejegyzéseim régebbről, amiken kuncogok meg nevetek. Tök aranyos gyerek lehettem, önbizalomhiánnyal. Az egóm kétszeresére nőtte ki magát, ugyanolyan makacs vagyok, önfejű, bátrabb és lepcsesszájú, de cukin pszichopata.

Illusztráció beszúrásával fejezem be bejegyzésem és megkönnyebbültem hagyom itt a blogom, hisz mindazt, amit szerettem volna, kiírhattam magamból és ezért mindig hálás leszek az első blogomnak, aki mindig itt volt és lesz nekem. ♥


----------------------- 20:38 -----------------------

Happiness.' - 5. fejezet

Újra itt, visszatérnek a szereplőink. Tovább»

----------------------- 17:24 -----------------------

Happiness.' - 4. fejezet

Akkor térjünk is vissza a történethez, csak egy kicsit is. Tovább»

----------------------- 23:33 -----------------------

Történetek

Had meséljem el, min töröm a fejem, mivel régóta vánszorog a gondolataim között. Ezután a nem épp szép bevonuló beszéd után elmesélném, hogy mire is gondoltam.

Több történetet is írok. Saját tollból van mind, mind az én szerzeményem, leszámítva egy-kettőt. (Szóval nem mind, haha.) Egy kisebb statisztika-féle felkonferálás következik, mivel leírva sokkal átgondoltabb és tisztább az egész katyvasz.

Emlékszem, számításba véve a Shou x Ittoki fanfici volt első írásom. (Mármint itt.) Pályafutásomat a Vadmacska kommandó anime folytatása volt, ami mai napig meg van, két változatban. (Régi és új írásban, mivel eléggé „érdekesen″ írtam kiskoromban.) Azt követően jött-ment ötleteim voltak, a Mermaid Melody, Kirarin Revolution, Shugo Chara! anime egyvelege is szerepelt. Emlékszem, volt egy Shugo Chara! sztorim, amiben Kukai és Amu kapta a főszerepet, mivel akkoriban nagy Kukamu fan jellegű lány voltam, aki ki nem állhatta Ikutot, de azóta fordult a kocka, és Kukai került kukába. Számomra Tadase semleges szereplő volt, amolyan transzi. Fujisakit már meg sem említem. (Ez volt a neve, nem? Lila, hosszú haj... Na, mindegy.) Visszatérve sok agyament sztorim született fiatalabb koromban, rengeteg ötlettel felvázolva. (Már akkor is szerettem ötletelni, szóval innen jött a vázlat-mániám, hogy minden történetemhez van ötlet-vázlatom, mivel soha nem szerettem elveszni a részletek között.) Kezdetben megvolt a Sárkányok c. kezdő történetem, ami sok-sok változáson ment át. Eléggé lázas írásom lett, mivel azóta fejlődött, ahogy én is. És most... most már Rózsakártyák címmel fut, külön bloggal, külön szereplőkkel, amik hát eléggé másabbak lettek, mint voltak. Emlékszem, Alice Kira névvel született meg, amiből átavanzsált Kokoróbá, de ez később Alicia lett. Amit második névnek képzeltem el neki, de jobb lett ez így is. Ó, meg ott volt Kiara! Ő lett volna az ikertestvére, csak más anyától... Oké, már akkor is elég elborult elképzeléseim lehettek, beismerem. De jó ötletek is megszülettek, pl. maga a történet alapja. Adott egy lány, aki apát keres (eleinte), majd az útja során a barátai segítenek neki, konfliktusok, veszély, nehézségek. Mindig is olyan főszereplőre vágytam, aki erős, megáll a saját két lábán, nem hencegő vagy nagyképű, azt mutatja fel, amilye van és amire büszke. A lényeg az erős akaratú. Formálódott a szereplők kinézete és jelleme, a nevek is egyaránt; bővültek töményszámban. Eleinte volt egy hatos fogatom, amiből lett tizenöt-húsz. Hihetetlen, hogy ennyi idő alatt mennyi minden megváltozott.
Jól eltértem a tárgytól, de visszatérve az Utaprival kerültem fel ide. Vagy inkább a Dreams-szel. Régi szép időket él meg ez a szó/cím/akármi, mivel több is van mögötte. Egy történet. Az én történetem. A mi történetünk.
Egy unalmas este szerettem volna valamit kitalálni és meg is volt hozzá a blog. Gondoltam kettőt, kerestem képet (nagy képmániás vagyok!), már csak egy jó cím kellett. Szereplők tömkelege, nevek, jellemek... És megszületett a történet. Egy eleinte egyszerű lányról, aki eléggé ügyetlen. Rózsaszín haj, kék szempár... No meg fiúk. Ahw, az én drága bandám! Emlékszem az éhes Kanadéra, a kék, macskaimádó Harukára, a macsó Shunra (Reire, mindegy), a lolita Soutára... és Masakira. (Így, simán Masaki.) Volt egy ötös fiúbanda, akiket csak beletettem a kavarodás végett, meg minden történet szerint kellenek a fiuk, hiszen nőstényekkel nem lehet mindig mit kezdeni. Na, kész volt minden, hozzáláttam az elkezdéséhez. Mint ahogy azt mondják, minden kezdet nehéz, de nekem ott volt (van!) Lola, akit akkor ismertem meg. Barátságunk kezdetén kezdett el nekem írni, hogy így-úgy jó, folytassam a sztorit. A kedvéért folytattam, elvégre ő szerette, én is szerettem, mindketten szerettük. Így hosszan fejezetek után eléggé nagy kesze-kuszaság lett belőle, szexuális jelenetekkel, amiket a mai napig bánok. Olyan szereplők is megjelentek, akikre nem is számítottam! (Egyáltalán honnan jött azaz ötlet, hogy Kuro Tenshi cég meg modellkedés, stb.? Komoly problémáim lehettek, több szempontból is.) De mivel még mindig szerették, köztük Lola a legjobban, bármennyire fáradt is voltam tőle, folytattam. Megszerettem volna látni mi lesz a vége... Csúnya vége lett. Ugyanis se vége, se közepe a történetnek, csak eleje. Az is többé-kevésbé sikerült normálisra. Így, ahogy volt, dobtam. Kétszer ugrottam a hideg vízbe, ezzel két esélyt adva a történetnek. Mindkétszer elbukott, avagy beletörött a bicskán, elég későn. (Vagy korán?) Lolával próbáltam felépíteni, így sem sikerült. Az egészet végül hetekkel korábban (most) töröltem. Véglegesen elszakítottam, töröltem mindent róla. Talán még van halvány részletek belőle (ha jól számoltam, öt fejezet még megtalálható(k) róla a neten), de ennél több nem. El sem mentettem, nem volt érdemes. Amit tudtam, mentettem rajta az évek során, de belefáradtam. Szerettem volna Lolának adni/ajándékozni, de nem éreztem hozzá kellően jó barátnak. Nem volt olyan érzésem, miszerint odaadhatnám neki. Végül inkább töröltem, jobb így. Nem mondanám, hogy szenvedést okozott. Talán már csak az, hogy elunalmasodott az egész, még ha olyan jellegű csattanókat (amik nem sikerültek olyanná) raktam bele, meg feltúrboztam valamiképp... De ennek a napokban/hetekben vége lett.
Eközben elkezdtem építgetni más-más blogjaimat, azokon belül másféle sztorijaimat. Befejeztem a Shou x Ittoki ficit, ami négy fejezetes lett, ezzel betudva befejezett történetnek. Mind közül nagyon szerettem, elvégre olyan szereplőkkel alkottam meg, akiket magamnak szemeltem ki. Miyakónak megírtam, neki hálás vagyok érte. Novellának nevezném el így utólag, mivel minden, ami egy novellára jellemző, az erre a ficimre szintúgy jellemző. Következett a Happyness.' tinisztorim, amit szerettem volna úgy megírni, hogy a mai japán fiatalok életét írom és mutatom be. Eddig három sikeres (szerintem) fejezete van, meg a napokban kikerült (ide) a szereplőkről szóló bejegyzés. Még nem befejezett, bár gondolkodtam rajta, hogy ezzel le is zárom eme ficimet, mivel se időm, se ihletem, kedvem meg is-is hangulatom van hozzá. Vissza-visszaolvastam, de ez sem segített sokat. Talán még gondolkodom rajta, de egyenlőre marad így. Majd talán belekezdek a folytatásába, mivel emlékszem, hogy a negyedik és ötödik fejezet blogspoton megjelent, elég kurta szövegben. Nekem nem tetszett, nem voltam vele megelégedve, így inkább töröltem. Ez egy hosszú terjedelmű történet, aminek van egyfajta kisebb varázsa. Ami mára már kiveszett belőlem, szóval pihenőre megy a sztori, addig is, míg újra kedvem, időm és ihletem lesz hozzá. Addig szabadság!
Nézzük... Ezek után következett a Brothers Conflict. (A pontos idők nincsenek meg, szóval ne számítsatok, hogy sorrendben mesélem el történeteim megjelenését/elkezdését.) Miután az anime lecsengett (vagy tartott, csak véget ért), jobbnak láttam, ha írok belőle egy ficit, mivel teljesen felvidultam tőle. Le sem lehetett állítani, mivel észben mindig Riru világában jártam és munkálkodtam. (Azért ne gondoljatok arra, hogy minden percemben járt róla gondolatom, csak úgy hébe-hóba.) Eleinte nem foglalkoztam Emával, de kezdett egyre jobban zavarni a jelenléte. Hogy miért olyan, amilyen. Miért csinálja azt, amit abban a helyzetben nem úgy kellene? Rájöttem és olvasgattam is blogokon és fórumokon, hogy  milyen anime, milyen kritikát kapott, stb. Megvolt mindig is az alap hozzá, a fejezetek szép számban sorakoztak egymás mellett. Ez is végül kesze-kuszára sikeredett. Zsófival megbeszéltem a sztorit és Lolával is az ötleteimet, végül arra jutottam egymagam, hogy törlöm. Majd újrakezdtem, mivel kedvem volt hozzá és szerettem volna ezt mindenképp befejezettnek látnom! Szeretném kivesézni, kiírni magamból a sztorit, látni, hogy vittem valamire. Nem csak itt-ott írás, kihagyás, írás, kihagyás. Szeretném befejezni, nem megint elbukni egy újabb kihívást. Dolgoztam rajta, amikor van írok hozzá/róla, nem kapkodom el. Rájöttem, hogy nem azért írom, mert valakik kívánják. (Jó, valakik várják, szívesen olvassák, de kurta és ocsmány munkát nem szeretnék megosztani.) Zsófinak és Lolának szívesen írok, szóval nekik, az ő kedvükért folytatom, írom, ahogyan csak tudok, haladok vele. (Pedig már fejben vége van a sztorinak, csak le kell írnom.) Erre az írásra Lola nyitotta fel a szememet. Nem azért írok, mert blablabla, hanem mert érdemes valakiknek írni. Nekik érdemes, ők kívánják, hébe-hóba kíváncsiak rá. (Bár az anime ellaposodott, meg lehúzták a kritikáknál, evégett meginogtam, de ők ketten megráztak és belevágtam úgy, ahogy valójában szerettem volna. Nekik köszönöm.)
Mivel a BroCon a mai napig íródik (elég lassan), mellette futnak tovább a sztorijaim többi részre. Ott van az Utapri ficim, ami Starish ~ Black Cats néven említendő. Már (ha jól számoltam) ötödjére (!) kezdtem bele újra, mivel a mai napjaimat az Anime Fanfiction Style oldalán töltöm. Ott olvastam el Nyusszancs történetét, a Tökéletlent. Beleszerettem, bár eleinte ódzkodtam belekezdeni, mivel féltem, mennyiben változott volna a sztori. De kellemes csalódás volt, mivel pont olyannak hagyta meg, amilyen volt, csak tett bele varázslatot. Hálás vagyok neki, amiért segített egy olyan helyre varázsolni, ami humoros és bármilyen is az idolok világa, járhat nehézségekkel. Az ő ihlete szállt meg és gondoltam milyen lenne, az én utapris sztorimat viszontlátni az oldalon? Írtam neki ezzel kapcsolatban, kaptam rá választ... Belekezdtem az újraírásába, amit a Wordben vezetek. A fejemben szépen helyt áll, csak a klaviatúrát nem koptatom utána. Eme történetemet ha sikerült, ha nem, megírom az elképzeléseim szerint, és megpróbálom feltölteni az országos oldalra. Próba cseresznye - ahogy mondani szoktam. (Valójában a Sztár születik c. filmből vettem kölcsön, azóta is használom. Nagyszerű film, ajánlom megnézését, mivel én a mai napig imádom és evégett is szerettem meg annyira Hilary Duff színésznőt.)
Visszatérve az utapri-lázhoz, abban szenvedek. A második éved már mióta lecsengett, de újra visszatért a régi szép idők óta tartandó érzelmeim. Shou iránti szerelmem, Ittoki iránt való viszonyom, az ikermániám és sorolhatnékom... Ittoki Otoyára fordítva a szót. Nagyon szerettem volna már egy fiú szemszögbeli történetet, amit nem egy ismeretlen fiúéból szerettem volna megalkotni. Sokkal inkább egy általam kedvelt fiúról alkottam volna meg sztorimat. Ekkor jött a képbe Otoya. Őt szeretem. Vörös hajú, kedves, aranyos, tipikus jó fiú, kis ukénak nevezhető gyermek, akinek varázslatos mosolya van. (Megint eltértem a tárgytól, ezen túl kellene tennem magam.) A lényeg, megalkottam a 10 nap csuklás c. ficit, ami össz-vissz 10 naposra sikeredett volna. (10 nap = 10 fejezet) Nem voltam valami kreatív, bevallom, címadás terén, de maga a történet sztorija nem lett volna valami rossz. Megírtam belőle az első napot, ami jóra sikeredett. Következett a második, amit ugyanúgy sikeredett. Csak aztán véletlenül töröltem... Tudhatjátok hogyan érezhettem magam. (Azt hittem ott nyomban megölöm magam érte.) Na, túllépve ezen még mindig nem tettem le arról, hogy legyen ittokis sztorim. A tízes számot sem szerettem volna kihagyni a buliból, így benne hagytam. Majd eszembe jutott, hogy leírhatnám a kapcsolatait a többiekkel szemben. A viszonyait a bandatagokkal és a senpaiokkal. Így megszületett a 10 pillanattöredék, ami eléggé egy összetett című történetre sikeredett. Még javában íródik a történet, de remélem még nyár előtt befejezettnek tekinthetem.
Emlékszem az Amnesia-fellángolásra. Zsófi részéről érkezett a tűz, amit nem lehetett elégetni. (Nem szeretném bemocskolni, de nagyon szerette az animét, egészen a Free!-ig.) Adott egy amnéziás lány, öt-hat fiú körülötte, tipikus hárem kategória. Jó, oké, minden jó. Csak a csajnak se neve, se semmilyen története nincs! Kegyetlen milyen agysejtpusztító mű, mégis megnéztem. És még írtam is róla... Szánom-bánom már, bár annyira mégsem. Oké, a karakterdesing elmegy, úgy egy ötös skálás három-négy között, de a történet kegyetlen rossz! Legyintettem és hozzáláttam barátnőm kedvéért az én saját történetemhez, amiben a csajnak van neve, jelleme, gondolkodása és még sorolhatnám. (Elvégre az animének se eleje, se vége nem volt, így ahol véget ért, onnan írtam/írom a folytatást.) Szerettem Tomát és Shint (bár még most is, de a hárememben a komornyik beosztottjaim...), meg Oriont is megkedveltem és valahogy nekem a szemek dízájnja is tetszett, nem találtam visszataszítónak. Egyedül nekem a Ken gyerek meg Ukyo pszichó énje nem tetszett. Ikki csak-csak elment a nyálas jellemével, de Ken meg pszichó Ukyo... A lány amnéziája épp elég volt (gondolom) minden nézőnek, de még egy irritált nyálgépet meg egy őrült alakot is beletettek. No comment.
Zsófit szeretni lehet. Nem lehet utálni. Sőt. Zsófi egy olyan személy, akinek még a nevét is kellemességgel tölt el leírni. (Ide.) Szereti a K project animét és a Free!-t. Sokat gondolkodtam erről a kettőről. A hetekben belekezdtem a K-ba, még mindig le vagyok ragadva nála. (Grafika, ahw.) Az úszós csoda fiuknak ezen a nyáron való második évad megjelenést várom, de mégsem bírok vele annyit. A noszogatásra, ami talán nem is kellett (?), belekezdtem a Free! - The younger sister of the stark c. művembe, ami annyit tesz, mint A cápa húga. Ahogy Ittoki szemszögét találtam jónak, itt most Gou-chant vettem célba. Miszerint milyen Rin húgának lenni, az úszócsapat mellett helytállva is. Nyári sztori, úszásról, félmeztelen fiukról, akik oda-vissza szeretik a vizet. Nekünk, mint hölgyeknek milyen megélni a helyes pasik közt, akik úsznak és ahw. (Már ömlengeni sem lehet róluk rendesen.) Megírom a ficit tizenkét fejezetben. Majd lehet a nyárra véget vetek, mivel más terveim vannak.
Továbbá a K project. Röviden K. Adott a királyok hada, vörös és kék, Homra, Yata Misaki és Fushimi Saruhiko, Mikoto, Totsuka Tatara, Neko, Isana Yashiro (Shiro), Kuro és meg sokan mások. Aki már látta vagy hallott róla, az tudja mi lesz a vége. Vagy milyen az eleje. Vagy milyen az alapsztori. Na, én mióta elkezdtem nézni, csak a grafikát figyeltem, hébe-hóba Fushimit, meg Yatát, meg titokban Mikotót, de aztán elkezdett esténként lefekvés előtt, zuhanyzás közben és még fogmosáskor is érdekelni maga a sztori egy kicsit másképp. Milyen lenne az a világ, ahol Totsuka Tatara élne? Mikoto nem halna meg? Shiro sem, bár őt mégis meg kell ölni, a Színtelen király végett. De mi van, ha egy olyasvalaki öli meg Shirót, akiről nem is tudnak? Aki egy ex-kék és most a Homra tagja. T. Tsubaki az a lány, akinek nem tudom milyen haj- és szemszíne legyen. Barna haj, sötétkék szempárral? Vagy rózsaszín haj, rózsaszín szempárral? Nehéz kérdés és döntés. Mindenképp szeretném, ha Fushimihoz viszonyulna a karakter, mivel van egy közös múltuk. A nevével nem bajlódtam sokat, mert ott csak Tatarára gondoltam (sokat), így következett ez belőle. A Tsubaki nevet meg azért kapta, mivel szerettem volna T betűvel kezdődő karaktert, meg... mert ez jutott legelőször az eszembe, így a Yui meg a többi hasonló keresztnév már nem tetszett volna. Az első a biztos, ezen a téren. A vezetékneve meg nem fog kiderülni. A sztori amúgy ugyanaz, csak ez a lány felforgatja kicsit a forgatókönyvet, ami nem úgy lesz megírva, ahogy eredetileg. (Csak kicsit.) Nálam kialakult a Fushimi-mánia, azt követően a Totsuka Tatara-mánia (ezt a karaktert csak teljes névvel lehet megemlíteni, mivel félig amolyan halovány érzést kelt bennem a srác), mert ő egy imádnivaló karakter, csak kár, hogy meghal. Jó fej és érdekes, humoros és tud gitározni, mellette énekelni... Kell egy ilyen fiú.

Ezekről a kisebb történeteimről ennyit, most a fontosabb, nagyobb terjedelműbb műveim érkezzenek, amikről van mit írni.
Hogy ne csak szövegből álljon ez a bejegyzés, a lustaságoknak beillesztek egy képet, hogy ne maradjanak illusztráció nélkül.

Elvégre tavasz van.

Említésre került a Rózsakártyák c. művem, amit lassan pár éve, hogy eszembe ötlött és leírtam egy füzetbe gondolataimat róla. Eleinte Sárkányok címmel íródott, de gyorsan kukába került, feljavítottam, átírtam, másítottam rajta kicsit. Nevezzük „csiszolásnak″ a mű változtatását és fejlesztését. Rendezgettem rajta a szereplőket, átírtam a forgatókönyvet... Azt hiszem 2013 végén komoly következmények lettek utána, mivel megalkottam a blogot róla és ott vezettem. Mondjuk hogy vezetem, mivel most szünetel, de hamarosan (nyáron) belekezdek írásába, miután lecsengett az iskola, meg minden egyéb. Visszatérve a mű egyszerűnek tűnik, de mivel elolvastam a Mercy Falls-trilógiát, így komolyabb szándékaim léptek fel vele kapcsolatban. (Nem is bántam meg.) Kapott kategóriát, besorolást, egyebet. Átlépett a fantasy-kategóriába, került bele Diabolik Lovers anime, de a nagy részét a saját szereplőim töltik ki, akik azt hiszem többségében szerethetőek. (Nagyja fiuk.) Megmaradtam az erős lelkű hősnőm mellett, akit nagyon megkedveltem. (Eddig is szerettem, csak néha már összevesztünk.) Sok gondolkodás kellett hozzá, hogy mit miképp alakítsak ki, mi hogyan legyen, minden kérdésre kellett a válasz, amit még a mai napig nem találtam meg mindenhez. De úgy gondolom egy próbát megér az olvasása, csak idővel kelleni fog hozzá a kitartás. Amit igényelni fog.

Ez lenne az utolsó megemlítésre méltó történet, amit megírok. Ismerjük Zsófit. Szeretjük Zsófit. És az okos gondolatait. Előállt azzal, ha már közös blogot vezetünk mi hárman (Timi, Zsófi, én), írhatnánk egy közös történetet, három szemszögből. Három főszereplőnk van. Tipikus két fiú, egy lány feloszlás, mivel én szerettem volna, ha lesz lány, akit én alakítok. (Írok.) Ismerjük meg a japán Rint (Zsófi által), a magyar Mikót (Timi által) és az amerikai Lucyt (általam), akik egy nemzetközi táborba mennek, valahol Colorádóban. Mindhárman megjelennek, csak éppen nem ismerik egymást. Nem tudnak a másik létezéséről. (Idővel változni fog.) A világ minden részéről érkeznek fiatalok, akik egy nagy családként fognak élni a faházakban felállított táborhelyen, ahol nem kis időt fognak eltölteni egymás társaságában. Lenne mit mesélni erről, de még csak az alapok vannak meg/készen. Érdekes írásnak tűnik, nekem végül is tetszik. Rin szimpatikus, Mikó raszta, Lucy meg aranyos, bár vadállattá is képes válni. Adott három szereplő, egy helyszín, egy nyár, egy emlék, amire mindhárman emlékezni fognak. Az a kérdés, mi minden fog köztük és körülöttük történni, amire lehet emlékezni? Kiderül.

Összesítve ezek mind remek történetek, csak egy a bökkenő: az írónő. Ugyanis én, Kokoro/Azusa/CuteCat/Stefi/akárki mindben szerepet játszok és vállalok. Meg kell őket írnom és befejeznem. Nem várhatom, hogy majd más írja meg helyettem a részeket, bár az utolsónál még bizonytalan vagyok.

Statisztika, hogy mi miképp áll:

Shou x Ittoki - befejezett.

Dreams ~ - törölve. Majd újrakezdés Lolával. Egyenlőre a végére hagyom.

Starish ~ Black Cats - míg fel nem kerül AFS-re, addig szünetel. Nem jelenítem meg blogspoton, csak apróbb részleteket teszek ki róla.

Happyness.' - szünetel.

Brothers Conflict - íródik, csak idő kell még neki.

10 pillanattöredék - egyenlőre szünetel, mivel ihlethiány van. De Ittoki gondolatait próbálom összeszedni, azonosulni a karakterrel.

Free! - The younger sister of the stark - egyenlőre szünetel, mivel ihlethiány van.

Amnesia - szerintem befejezem, mivel kedvhiányom van feléje, meg értelmétvesztett anime. (Agyhalál.) Majd meglátom mit hoz neki az idő.

K project - egyenlőre ötlet marad, de amit eddig tudok róla, tömören leírtam.

Rózsakártyák - nyáron veszi kezdetét, addig is gyűjtögetek róla mindenfélét, szorgoskodom ötletek terén. És szeretgetem.

Irány Colorado! - hárman vagyunk, három főszereplőnk van, három szemszög, három fejezet jut mindenkinek. Azt hiszem kivárom a sorom.

Ez így egybevéve tizenegy történet. (Kicsit sok.) Egy befejezett, ez jó jel. Ebből adódóan tíz maradt, azok közül négy szünetel, egy törlődött, kettő-három íródik, a többi meg lóg a levegőben (képletesen). Boldogulni valahogy fogok. Max. legfeljebb felállíttok egy listát vagy hasonlót, hogy melyikre mikor legyen időm. De ahogy engem ismernek, nem készítek ilyet, szóval marad a jól be vállt „ha van ihlet, írok, ha nincs, várok″-stílus.

Készült egy olyan bejegyzés, amiben semmifajta emotikont nem használtam fel. (Haladás.) De így a végére mégiscsak beszúrok egy „puszilok mindenkit″ hangulatjelet.

Bye ~ 

----------------------- 22:06 -----------------------

Happiness.' - Szereplők

Újra, újra, újra, és nem is akárhogy. ~ Tovább»

----------------------- 20:32 -----------------------

Happiness.' - 3. fejezet

A mese harmadik fejezete élvezetesebb, mint maga a felkonferálás. ~ Tovább»

----------------------- 20:15 -----------------------

Happiness.' - 2. fejezet

A mese folytatódik, nem is akárhogy. ~ Tovább»

----------------------- 19:43 -----------------------

Happiness.' - 1. fejezet

A történet kezdetét veszi, avagy a mese szavakra talált. ~ Tovább»

----------------------- 01:10 -----------------------

(. ♥ ‿ ♥.)

Brothers Conflict

  1. TSUBAKI
  2. NATSUME
  3. YUSUKE
  4. FUTO
  5. AZUSA
  6. MASAOMI
  7. LOUIS
  8. IORI
  9. UKYO
  10. KANAME
  11. WATARU
  12. SUBARU
  13. HIKARU

Ha lehetne, nekem ez lenne a „Szerető-táblázatom”. Sorba tettem, hogy kit hova tennék egy rangsorolt oszlopban. Megmondom ez mind csak részlet kérdése. Nekem igazából mindegy, hogy ki áll az 1. és 2. helyen, meg a többin. Nekem az számít, hogy van egy szerethető anime, amiben vannak szerethető karakterek. Ebben az animében én igazából egyformán szeretem mindegyik fiut. Azért Julit sem felejteném el, mert ő is hozza a formáját, de ő most elsősorban állat, nem mint ember.
Ha kicsit hosszúba is nyúlik ez a bejegyzés, előre is elnézést. ˇˇ

Gondolom, azért kíváncsiak vagytok, hogy melyik karaktert miért ahhoz a számhoz írtam. Na, akkor boncolásra fel.

1.) TSUBAKI

Különösebb oka nincs. De mégis van.
Az első perctől fogva engem vonzanak az ikerpárok. Nem tudom, valahogy vonzódom hozzájuk. Ezért is fogott meg ez a karakter. A hangja, a szeme (lila~), a haja, a jelleme, a kinézete, az arca.
Valahogy beleszerettem a férfiúba, akinek igen aranyos szinkronhangja van. És maga a karakter is szinkronszínész szakmát végez. Ő az 5. fiú a családban.
Ahogy átölelte a lányt az 1. részben, az nagyon édes volt. Örvendek-ölelés ~
Meg nem egy sablonos karakter! Hanem különleges. Olyan bájjal rendelkezik, ami az én szívemnek túlontúl jó. Nekem szívmelengető, ha látom ~ Valahogy kellemes, mert ő olyan kis duracell karakter, aki gyerekes bájosággal rendelkezik. Én azt látom, hogy Tsuba-nii karaktere egyedi, nem egy koppintott másolat. A szürke hajat és lila szempárt szerintem senki sem párosította volna, főleg nem ilyen jó grafikával. Mindig csak a tipikus szőke-lila párost láttuk. Most már van egy szürke is.
Az 1. rész óta láthatjuk Tsubakin, mennyire is megtetszett neki a lány. Egyre közeledik feléje, lépésenként. Szeretnéd, hogy Onii-chan veled aludjon?
A 4. résztől, vagyis már abban veszi kezdetét valami közte és a lány között. Megtörténik az, amire fele-fele arányban örülhettek, esetleg csalódhattak a rajongók. Egyikük hitt benne, hogy Tsubaki lép egy lépést, voltak akik meg már visszatántorították magukat a gondolattól. Én szívem szerint boldog voltam, mert hittem, hogy Tsuba-nii annyiban nem fogja hagyni az érzéseit. Neki akkor is kell a lány, ha...
Úgy őszintén, most tényleg nem tudom miért fogott meg még mindig Tsubaki. Maga a teste, vagy a karakteressége? Azt jó nagy homály fedi. Jó, nem. Tsuba-nii nekem az ölelésével jött be, a szeretetével, a hangjával (igen dögös ~!), a jellemével, mindenével! Az egész férfiú egy nagyon „hamar szívembe belopó” kis drága. Az énekhangja is csodás.

Meg nagyon sexy egy srác, és milyen lehet az ágyban... -w-

2.) NATSUME

Csak mert lila szemű, még nem jelent semmit. Ő már külön él, két macska társaságában. Játék-fejlesztő a szakmája, amit örömmel is csinál, bár szerintem nem látszik meg rajta. Ő Tsubaki és Azusa ikertesója, csak ő egy külön petében született. De ettől eltekinve hasonlítanak. Bár csak a szemszínűk, a személyiségeik teljesen mások.
Ő társas lény, meg kell mondanom. Folytonosan hívják, szóval fontos ember. Tud vezetni, jól áll neki a zöld szín, amit szerintem kedvel is. Fülhallgató a jellegzetessége, de az animében nem látjuk rajta.
Az ikerpárnak anyajegyek helyezkednek el az arcukon. Míg Tsubakinak a bal szeménél, Azusának a jobb szeménél, addig Natsuménak az állán van egy pont. Jól áll neki.
A szinkronja is passzol, önmagában helyes férfi, állatbarát, örömmel dolgozik a játékfejlesztő-iparban. Ő a 7. fiú a családban.
Van egy régebbi dolog a múltjában. A kosárlabdával fűzhető össze és a csapatmunkával. Ezt az 5. részben Subaru meg is említi, de sok nem derül ki.

3.) YUSUKE

A hősnőnk osztálytársa, aki kifogta végre a lányt, akit kedvel. Mígnem ki nem derül, hogy testvérek lesznek. Igen, ő ilyen balszerencsés srác.
Valahogy a vörös hajú karakterek is vonzanak. Meg az ilyen kis félénkek. Yusuke kissé félénk az én szemszögemből, mert nem vallja be az érzéseit. De ugyanakkor egy tsundere, mert elszokott ám pirulni kínos helyzetekben. Meg már a saját sírát ássa ezzel a lánnyal kapcsolatban. :D Haláli, én mondom!
Konkrétan a neve írásával van valami. Mert van, aki két „uu”-val írja a nevét. De van aki csak egyel. Én az utóbbit használom, mert nekem így szimpi.
Azért veszekedni is tud a bátyjaival, főleg Futoval áll fenn a háború. Mivel bátyj-öcs kapcsolatról van most szó, így érthető.
Neki is remekül megadták a szinkront, mert mély, férfias hangzású lett a hagnja, ami visszaadja a karakterességét.
Könnyen dühbe jön, de jófej, ami barátságossá teszi magát a karaktert.
Keményen hajt, hogy egy suliba mehessen a lánnyal. A család 11. fiúja, 16 éves.
Én azért hiányoltam pár részből, de akkor bukkan fel, amikor épp kel neki!

Gin-sama: YusUKE ~

4.) FUTO

Kétszínű. Egyszer játsza a kedvest, máskor meg a bunkot. De ez már csak elvárható az idoloktól.
12-13 évesen kezdte el karrierjét, most 14 éves. Ő a 12. fiú a családban.
Amolyan csókosnak mondanám a száját, mert nekem olyannak tűnik/látszik. Mindig is vonzottak az oldalra feltűzött hajú karakterek. Hát Futot is ezek közé sorolnám ~
Kissé nagyképű, de ha nem lenne az, akkor nem izgulnám szét a fejem rajta. Nagyon tetszik, ahogy nővérét Nee-sannak kezdi el hívni. Valahogy csábosan, mégis akár egy gyerek, úgy ejti ki. Az imidzsére nem akarok kitérni, mivel a kapucnis pulcsi mindig is bejött.
A szinkronja is tetszik, mert illik hozzá, nem túl vékony, nem túl mély. Szerintem megfelelt neki, egy rossz szavam nincs rá.
A srácot nem mondanám igazi nőcsábásznak, inkább a megfelelő szó a perverz lenne. Magam sem tudom, mert egyiknek sem tűnik igazán, csak egy kicsit.
Valahogy a nagy barna szemei vonzanak hozzá, mert én kedvelem ám a barna szemű karaktereket is. Ahogy Yusukét, mert neki is barna a szemszíne.
Apropó, Yusuke. Igen, a bátyjal vívott csata. Szekálja a testvérét, mert a lánnyal való kapcsolata jó, vagy hogy is mondjam. Az egyik részben (most nem jut eszembe) Futo a lánnyal filmet nézett (félreértés képp), majd jön Yusuke és ott találta kettejüket. Ezen felhúzta magát és kirángatta öcsét a szobából. Ezek után nem tudjuk meg mi történik.
Tudni illik, másodikként neki van a nevével még elírás. Neki is az „u”-val. Én rövidebbel írom neki, bármennyire is furcsa nekünk magyaroknak ez a név. De azért még is csak jobb, mint a SAO-ból (Sword Art Online) a Pina.

5.) AZUSA

Az ikerpár mésik fele. Ő lenne Tsubakival az egypetéjű pár. 6. gyermekként született a családba. Ő szemüveges, de írtó jól áll neki. A szeme lila~, ami illik haja (padlizsánlila, én úgy vettem észre, nem holmi fekete) színéhez. Tsubakival nagyon hasonlítanak, a hajukat is ellenkezőleg hordják. Míg Tsuba-nii jobb szemére fésüli rá, addig Azu-nii a balra.
Szintúgy szinkronszínész, de ebből a 4. részben konfliktus alakul ki köztük. Egy szerepet akarnak megkapni egy animében, de ez majd kiderül a részből.
Azusa nagyon aranyos, mikor elpirul, vagy zavarba jön. Ő az, aki kettejük közül érettebb. Ő tartja kordában Tsubakit, hogy meddig mehet el. Míg bátyja örömmel alkeszkodik, addig ő nem iszik alkoholt. 24 évesen fogyaszthat!
Nekem szimpatikus karakter, remekül illik Tsubakival való duetjukba. Nekem a szinkronja megfelelt, mert neki is olyan jellegzetes, és keverni sem lehet Tsubakiéval.
Ő azért tisztában van azzal, hogy a lány a húga (mostoha), de bátyja ide-oda billen, mivel többet érez iránta.
Na, Tsubakit lőjjük már le. :D
Azusa kedves, jószándékú férfiú, aki jófejnek állítható be. Tud ütni is, nem kell félteni. Nem verekedős típus, nyugalom.
Szemüveg nélkül ám még sexybb ~

6.) MASAOMI

Az 1. szülött fiú a családban. 31 évesen otthon lakik, ő a testvéreinek a „gyámja”, tengerentulón dolgozó anyu és apu helyett. A szakmája orvos, de a gyermekorvos szó jobban illik rá. Törödő, családközpontú, helyes egy férfi. Őt már nevezhetjük felnőtt férfinak, mert meg sem látszik rajta a 30 éves felüli kora. Inkább 28-ra slusszolnám.
A barna haja és szemei (igen~) megtetszettek, maga a barátságos mosoly is. Kedveli a gyerekeket, orvosi köntösben meg észbontó.
Szereti az édességet. Nem tudni, hogy tud-e főzni, mert azt az öcsére hagyatkozik, Ukyora.
Kellemes szinkronja barátságos jellemet suggal, mellyel a nézőt meg lehet fogni. Simán elfogadnám apukámnak, ha nem is lenne anyukám mellette. De valahogy Masaomit nem tudom elképzelni nővel együtt. Nem azt mondom, hogy a fiúkra bukik, hanem csak nem látok olyan kimutatást, ami szerint volt-e valaha barátnője. Majd kiderül.
Sokat van bent a rendelőben, ezért nem mindig látjuk otthon. De amikor otthon van, legtöbbször a nappaliban látjuk a család többi tagjával. Wataruval, a legfiatalabb Asahina-fiúval van kötődése, kapcsolata. A legidősebb és legfiatalabb páros.

7.) LOUIS

A fodrász. Hivatása a hajjal pepecselni, de másokéval. Ő neki „kellene” Futo-kun haját megcsinálnia, de mindig elkerülik egymást.
Loui-nii valahogy a szívembe lopta magát az első pillanattól fogva. Meg akkor, mikor elakart jutni a kanapéhoz a 2. részben, de elaludt a lépcsőn.:D Vagyis úgy hevert ott, mint egy zsák eldőlt krumpli.
Nagyon barátságos, kedves, aranyos és azért jóképű is. Érti, amit a lány mókusa, Juli mond, ezért kezdi el a lányt Chi-nek nevezni, mert Juli is úgy hívja. Majd a 3. részben szövetkeznek, hogy megvédik a lányt, mert Louis nem tekint rá többként, mint húg. Juli ezt örömmel is veszi. Louis szereti a lány haját, mindig ő csinálja meg neki különlegesebb alkalmakra (esküvő, születésnap).
A pöttyös felsőjét előre megkedveltem, mert aki ilyet hord, akkor nem lehet rossz karakter. És ez be is bizonyosodott. Neki is barna szempárja van, ami Bambi-szerűnek tűnik. Kissé úgy éreztem, mintha álmos tekintete lenne, de nem. Csak így van megrajzolva.
Törödőnek tűnik ő is. Tiszta szívűnek vallanám, mert a lányra nem szerelemből tekint, hanem pusztán barátság, testvériség van köztük.
Nekem az ő szinkronhangja szimpi, mivel passzol az imidzséhez a hangnem. Nem nyávogos és fenhordó a szövege, pedig egy ilyesmi karaktertől ez elvárható, de tőle nem.
Ő a 8. gyerek a családban, 21 éves. Bár őt és Masaomit egy létrára helyezném, mert nehéz köztük a döntés. Van, mikor Loui-niit hiányolom, van mikor már Masa-niit.
Nem vagyok nagyon oda olyan férfikarakterekért, akiknek hosszú hajuk van, de Louisnak jól áll, főleg ha feljebb is köti. Akkor olyan sexy ~

8.) IORI

A szépfiú. Ő a 10. gyerek a családban, 18 éves.
Annyit tudunk, vallálos; elit iskolába jár. Szürke haja ritka, mert nem igazán látok ilyen sötétszürke hajú karaktereket. Bár a szemei aranysárgák, akár a fekete macskának. Ez a kongó páros kissé furcsa lenne másabb rajzolásban, de Iori karakteréhez illik.
Ő sem mindig szerepel a képben, kissé titokzatos. Bár azt tudjuk, hogy nagyon szereti a virágokat. Ő gondozza a családban mindet. A lányt meg is ajándékozza egy piros tulipánnal (ami Juli szerint a szerelmi vallomás jelképe :D ), amit ő maga gondozik a többivel együtt, a kertben. Amikor a lány beteg lett (már első este), akkor is Iori küldött/adott neki egy csokor virágot.
Van egy nyaklánca, amit magán hord. A keresztet hordja, ami olyan, mint ami a papoknak van. Jó, erre nem térünk ki, mert többet én sem tudok róla.
Barátságosnak vallanám, ő is kedves, nem érzem, hogy szerelmes a lányba. Csak húgaként szeretgeti.
A szinkronját neki is jól belötték, mivel nem sűrűn beszél, így van pihenő ideje a szinkronszínészének. De szerintem pont olyan hangnemben beszél, ahogy az egy 18 évestől elvárható.
Az egyenruháján is meglátszik, hogy elit/vallásos suliba jár, ezért biztos okos lehet.
Ha legalább egy kicsivel többet tudnák róla, sokkal jobb helyen végzett volna a létrámon, de így titokzatos. De azért ő is szerethető karakter ~

9.) UKYO

A család házianyája. Pót mama, mivel 2. gyerekként ő főz a családra, a lánnyal együtt. 28 éves, ő is még otthon lakik. Míg Masaomi orvos, ő ügyvédként dolgozik.
Azusa mellett ő visel még szemüveget. Neki szőke herceg megjelenése van, kék szempárral. Nem mondom, hogy fehér lovon érkezik, de levágni róla, hogy pedofil. Mivel szerelmes a lányba. Ezt persze Hikaru tudja, és cukkolja vele.
Remekül főz, mint említettem. Ő csinálja mindhárom étkezést, ő tartja észben/táblázatban ki mikor kel, mikor mit csinál. Mintha tényleg anyuka lenne. Bár ő férfi.
Magasnak magas, inget hord legtöbbször, nyakkendőt és mellényt.
Gondoskodó, családközpontú, azért könnyen zavarba jön. Hikaruval van összetűzése, de testvéreként elviseli.
Neki is eltalálták a férfias szinkronhangot. Bár ő is ritka pillanatokban van jelen, leginkább otthon mozog.
Én azért ragtam kicsit hátrább, mivel nem bírom a szemüveges karaktereket, meg az ilyen alkatú férfiakat. De azért főzésre befognám!

10.) KANAME

A perverz szerzetes. Otthon minek járkál olyan ruhában? Yukatát csakis szilveszterre szokás felvenni. A japánok már csak ilyenek.
Ő a 3. fiú, 27 éves. Szerintem nem látszik meg rajta a kora, sőt inkább egy picivel idősebb.
Ő egy sablonos karakter. Az ilyen háremes (fiúhárem) animékben mindig van egy fősablonos, akit a lány karakter mellé tesznek be. Pl.: Uta no Prince-sama (nagyon felkapott, szóval ezt említem meg): Jinguji Ren. Ő is hasonló karakterű. Szereti a lányt, rózsát ad neki, puszit, csábító hajlamai vannak. Kissé pedofilnak is érzem ezt a karaktert, telenyomva feromonokkal. Nem, nem kritizálom, mert meg kell mondani szeretem Kana-niit, de túl sok, hogy főhősnőnk körül lebzsel. Már az első részben is játszotta a szerzetest, aki a betegeskedő lánynak vitt egy kocsinyí ételt.
Olyan, mintha hátul póthaja lenne, de nem, mert jobban megnézve neki ilyen fazonú a hajkoronája. Kicsit szálkásnak tűnik, de a rajzolása teszi ilyenné. Tipikus hosszúhajú karakter, mint Ren. Rennek is hosszú haja van, felkötött. Ezeknek hosszú hajuk a jellegzetes, meg a narancsbőr. Ren és Kaname bőre is a szokotnál egy kicsit sötétebb, amolyan narancs színű.
Neki is passzol a hangja, de szerintem kicsit olyan, mint Ren-é. Ebben nem erőltették meg magukat, de mivel mély a hangja, ezért ez megbocsájtható és elfogadható, hogy a karakter ilyenre sikeredett. Mert azért el kell fogadnunk, hogy egy ilyen háremből nem hiányozhat egy szerzetes sem.
Őt is leginkább otthon látjuk mozogni, bár egyik részben, mikor felhívta a lányt, akkor egy templomnál láthattuk. Akkor most tényleg szerzetes, vagy csak színész? Konkrétan nem tudjuk, hogy mit dolgozik, de van munkája, ebben biztosak lehetünk.
Azért Kana-nii sem rossz ember, de a sablonossága miatt került hátra. Pedig bírom, de most inkább ne bántsuk szegényt, mert a végén kiábrándul a rajongokból. :D

11.) WATARU

A legkisebb Asahina. A 13. gyermek, de szerintem ezt nem is kell említenem. Mindössze 10 éves, pedig én kicsit fiatalabnak láttam. Max. 8 évesnek.
Kicsit olyan, mint egy lány, de ez is a haja színe és arca miatt van. Kicsit babásra csinálták meg az arcát. Meg a ruhája, jó tudjuk, cuki, lolitás, de ettől lányosabb lett. Édes, szereti a plüss nyusziját. Babarózsaszín a haja, a szemei meg barnák. Igen, benne is megfogott a barna szempár, meg az édes pofi. Én megmondom, hogy nagyon édes lett. Nekem tetszik, mert azért a karakter maga esetlen, állatbarát és mindig életvidám. Olyan, mint egy normális tíz éves. Nem vitték túlzásba a készítését. Bár az ajkai kicsit Futosak lettek, de testvérek. Öröklődik a családban. :3
Hozzá inkább a gyerekes, világos színeket használták, akiből árad a vidám, optimista jellem. Igen, őt direkt édesre csinálták, mert egy 13 fős csupa fiú közé is kell egy moe karakter. (moe = azaz édes, aranyos)
A szinkronja éppoly gyerekes, mint maga a karakter. Egyszóval remekül passzol hozzá, imidzstől elkezdve minden. Megmondom, ritka, hogy ilyen jól eltalálják egy gyerek karakterét és hangját. Nekem tetszik.
Megmondom, hogy nincs semmi bajom Wataruval, mert ő is otthoni körben mozog inkább. Meg persze a lány és idősebb testvérei közt zajlik a történet. De Wataru kisfiús, szóval remekül megvan Masa-niivel.
Watarunak csak bátyjai és egy nővére van. Így őt senki sem Onii-chanozhatja le. Ő a -nii-t használja a bátyja nevei után, a lányt meg Onee-chanozza, mert az jelenti a nővért.
Konkrétan nem tudom, hogy jár-e óvodába, vagy már iskolába. Inkább kisiskolás, mert 10 évesen csak nem jár óvodába.
Én azért raktam ennyire le, mert a sok nagy bátyj mellett igenis kellett egy fiatal öcs is, de nem számítottam volna ennyire lányos megjelenésre. Jó, cuki, és ennyi. De azért elnyerte a tetszésem, csak mégis kevesebb lányosággot, ha egyszer fiú. Hikarut meg már meg sem említem. :D

12.) SUBARU

A 9. gyerek, akit már meg is jegyez magának Juli. Már első látásra nem tetszik neki egyik farkas sem, mivel ők csak a lányra akarnak majd hajtani. Pedig ez nem így van. Fele-fele arányban vannak elosztva. Subaru a farkasok közé tartozik.
19 éves, gimibe jár, és kosarazik. Az 5. részben lesz is egy meccse, amit meg is nyernek, a lánynak köszönhetően.
Subarunak megtetszik a mostantól velük lakó húguk. A 2. részben egy véletlen botlás miatt ráesik a lányra és a részegség kicsit még rátesz...
Neki csak sportból áll a ruhatára, ahogy Yusukénak, mert mindketten melegitőben vannak otthon. Bár Subaru szerintem még suliba is abban megy.
Nem mondom, hogy rossz karakter. De nem is jó. Már az 1. részben nem tetszett az arca. Valahogy nem csípem az ilyen kissé gorombának kinéző alakokat, akik a maffia csoportból jöttek. Meg a fekete-szürke párosítást sem kedvelem. Valahogy Subarut ezzel szürke kisegérré tették. Jó, a kis zöld ad neki színt, de semmi többet. El kell ismerni vannak izmai, meg sportolja a kedvenc sportomat, de semmi más férfiasság nincs benne. Sokat is fogyaszt, csak főzni kell rá. Mintha tehenet tartanék, ami nem ad tejet. Jó, nem szidom tovább, vannak akik szeretik.
Én szerintem neki is eltalálták a szinkrongját, hisz sportember, így illik hozzá egy sportos hangnem. Meg mély a hangja, ami csak mégjobban kiemeli férfiasodását.
Nem lopta be magát a szívembe, főleg ilyen fejjel nem. Nem kell mindenkit szeretni, ez tény. Nem is gyűlölőm, de nem is szeretem. Csak létezik az animében, aztán kész. Én szerintem egy zárkózott fickó. Hisz a lányt is már kérdőre akarja vonni, hogy van-e barátja. Neki most mi köze ahhoz, hogy van-e neki? Jó, tudom, testvérek, és ő szereti, mint lányt, de a lány csak testvérként néz rá. A lány feszengett is, mikor ezt megkérdezte tőle. De örültem akkor Natsuménak!

13.) HIKARU

Őt hagytam a végére. Nekem már az elején nem tetszett benne valami. Vagy rajta. Mi az, hogy ízig-vérig férfi (idézve Ukyot!), de csajnak van öltözve??? Tudjuk, hogy a Hikaru mind két nemnek adható név, de azért ez már túlzás.
Ő a család 4. gyereke. 26 éves, és író. Igen, romantikus könyveket ír. Ő már külön él a többiektől, így otthon dolgozik. Ő vele van konfliktusa Ukyonak, mert csak úgy megjelenik a házban, főként akkor mikor ő és a lány együtt vannak a konyhában.
Hikarunak csajosabb szinkront kölcsönöztek. Én úgy vettem észre, mintha egy meleg férfi szinkronizálná, de ki tudja. Amolyan nőies is, de egyben mély férfias. A kettő közt áll.
Hikaru nőies ruhában van és hosszú haja van. Ő egy tipikus cross-dressingernek számít. De mégsem az. Tudtommal cigizik is, ahogy Natsume is. Rúzs van neki kenve a szájára, de lehet csak a rajzolástól olyan neki.
Nem igazán szívelem, mert ha egyszer férfi, akkor ne legyen nő! Meg mindenbe beleüti az orrát és mindenki után leselkedik. Tsubakiékat is meglátta, nagy vigyorral a képén. Nincs jobb dolga, ahogy nézem.
Jó, nem rossz, hogy azért van egy ilyen karakter is, de nekem sok, hogy látok egy „női” személyt a sok fiú testvér közt. De végül kijön, hogy ő is fiú! Ilyenektől a falra tudnék mászni. :D

Ennyit a drágaságokról. Kicsit még mesélek.
Ez az anime, most 2013 nyári szezonos. Még fut, ami azt jelenti nem tudjuk hány részes lesz és hány évados. De én a tények állása szerint csak egy évadot látok benne, minimum 12-13/25-26 résszel. Ezeket a bishieket nézegetve nagy sikernek örvendezhet azért az anime, hisz panaszra nincs szavuk. Én úgy nézem, hogy jól megdolgoztak ezzel az animével, mivel házat tervezni, egyéniségeket, karaktereket kidolgozni, ruhákat, hajakat, színeket, stb. Sorolhatnám, hogy még miket lehetne alkotni, de azzal teleférne egy ilyen bejegyzés.

Pár kép:

Ismerkedjünk még a szereplőkkel.

Az ending záróképe egy csoportkép a fiukról. Azért egy-két dolog látszódik, amikre most nyílt fel a szemünk. Hogy Loui-nii miért tartja Julit, Yusuke és Futo, Natsume és Subaru, Masaomi és Wataru, az ikrek, Ukyo és Hikaru állása.





5. rész — egy részlet. Tsuba-nii néha képes túlzásba vinni az ivászatot. :D


Ukyo-nii is színt vall.

Opening pillanatképek

A logó, avagy a cím.
Nekem nagyon tetszik, ötletes, jók, kiemelkedőek a betűk, amik elvárhatók egy animétől. A színe is nagyon megfogott, majdnem a kedvenc színek. Azért a kétoldalú napnak is megvan a maga jelentése...


Amikor a lányt végleg a családjukban tudhatják.
Natsuménak az a beállás! :DD Meg Yusuke, khm.


Mintha csak magamat látnám :DD *3*

Zárókép ként. Asahina Tsubaki Forever Fan ~ ♥ Tsuba-nii ~

OpeningGero: Beloved x Survival

Nekem szívem szerint nagyon tetszik az opening. Pörgös, jópofa, van ritmusa, jól összedobták! Ha azt mondom, hogy egész nap ezt hallgatom, akkor hülyének néztek, de ez az igazság. Még szoktam rá táncolni is a szobámban. Belopta magát a szívembe, főleg ezzel a hosszabb változattal. Én azt ajánlom, hogy ébresztőnek vagy csengőhangnak tegyétek be.

EndingAsahina Brothers + Juli: Ending full.

Nekem ez is szívem szerint nagyon tetszett, főleg az eleje, mikor egyszerre mondják (keresik, hívják a becenevén) a lány neveit, ahogy szokták hívni. Akkor a végén Futo-kun hangja a Nee-sannal fülön üt, meg Wataru Onee-chan kiáltása. Meg Yusuke Omai! (Te!) szinkronja is elér hozzám. Ők hármojukat hallom tisztán, a többiek egymáséba kapnak bele.
A végén (ez a full. version, azaz 1 perces helyett 5 perces), az Ohayou! Oyasumi! Arigatou! I kiss you nagyon szép és Tsuba-nii hangját hallom a legtisztábban.
Juli hangját is szeretem, mert neki is karakteres szerepet csináltak, amihez pont passzol egy ilyen megvédő kis lovag hangja.

Vélemény:

Maga az anime hihetetlen. Mivel 13 fiú nem vesz azért körbe egy lányt, aki nem az egyetlen a világon. Meg azért kissé képtelenség abba belegondolni, de egy anya képes 13 gyereket szülni? És mindet felnevelni? Ráadásul egyik sem lány? Jó, az utóbbi lehetséges.
Mielőtt még teljesen elvesznénk a biológiai kérdésben, a grafikai szempontok. Szépen kivitelezhető, hogy ez a hétköznapokban játszodik. A karakterek ötletesek, a fiuk jóképüek és helyesek lettek (mind-mind), a lány pedig szép.
Szerény véleményem szerint Hinata Ema, a hárem anime főhősnője nem olyan, mint a többi. Jó, ő is elpirul, ha kellemetlen helyzetbe kerül, de ez így adja meg az anime hangulatát. A fiuk azért vannak, hogy mint a macskák szórakozzanak a gombolyaggal, ami ez esetben a lány. Juli, a lány mókusa pedig megvédi Emát a farkasoktól.
A zene illik hozzá, a háttérban is a megfelelő játszódik le, mindig készek csattanókat készíteni, hagyják, hogy a néző izguljon rajta, majd szusszannia is kell ennyi eseménydús jelentettől.
Jelenleg 5. rész van lefordítva magyar feliratra, hamarosan érkezik a 6. rész. Mindegyik rész (tudtommal) hetente várható. Mindegyik tele van történésekkel, cselekedetekkel, elgondolkodtató kérdésekkel-válaszokkal. És garantálom, hogy mindenki talál magának egy kedvencet, aki után örömmel fogja nézni az animét.
Köszönöm, ha elolvastad.

Chuu ~ Tsuba-nii ♥

Közreműkődött: Gin-sama (Cukorbogyesz) és a Brothers Conflict anime

----------------------- 19:46 -----------------------

(づ。◕‿‿◕。)づ

Brothers Conflict ~ Azusa x Tsubaki

Hihetetlen, hogy nyár van, őrjítő hőség, és mi bent ülünk a laptopunk társaságában, éjjel-nappal animéket nézve. Ki ne felejtsem a mangákat!
Egyszóval bolondulunk szerelmünkért, aki elfogad minket úgy ahogy. Az én laptopom hűséges, soha nem csalna meg, mindig mellettem van, az én szavam a szent, nem száll velem vitába és szeret. ~
Jó, feladom, én sem vagyok tökéletes. Sőt, inkább zárkózott vagyok. De nem vagyok olyan zárkózott.
Várom, hogy végre tudjak beszélni Gin-samával, Zoeyval, Bogival, Lolával, Orsee-val, Nyaw Cat-tal, Amaimonnal, Bettivel.
Brothers Conflict -ra várok! Ma jött ki az 5. rész, amit már láttam angolul, de sebaj. Hiszen magyarul élvezetesebb. És jó volt még párszor megnézni, ahogy Natsume beleesik a vízbe. Meg ahogy Tsubaki elengedi a kezét - túl sokat ivott. ><
A 6. rész még állatabb lesz! Igen, azt is megnéztem, de nem volt angol felirat, de engem hol érdekel, ha nem is érteném. Azért a japánhoz konyítok többet ~
A napokban elkezdtem írni a Starish ~ Balck Cats történetem. Nagyon örülök, hogy belekezdtem, mert ahogy látom tetszik az olvasoknak. Arigatou ~
Van pár elképzelésem ezzel a történettel, de nem nagyon nyilatkoznék róla. Bár lehet most nekiállok a 4. fejezetének, mert nagyon pörög az agyam, és van hozzá egy hihetetlen ötletem! Majd csekkoljátok!
Nem igazán szeretek rizsázni, de ezt el kell mesélnem. Ma anya ránk bizta a rizsát, mert ő elment dolgozni. Danival nagyban elhülyéskedtük, de sikeres lett és finom. Meg megtudtam, hogy nem tud kancsalítani. Én szétröhögtem magam rajta, hogy próbál bandzsítani. Én tudok kancsalítani.
Holnap megyek Ofotértba kontaklencse-ügyben. Kedden voltunk, de nagyon ráfáztunk, mert a szemüvegemet vettem fel, a kontaklencse helyett. Mondom oké. Anyám le is cseszett, hogy miért abban mentem! Erre én voltam a hibás, mikor még Ő sem tudta! No comment.
Ma megint kitakarítottam a házat. Komolyan mondom, a nyaram házimunkával telt el, pedig lett volna jobb dolgom is!
Nyaa, nem mesélek tovább, megyek írni.

Chuu ~ Kokoro, vagy ahogy Gin-sama mondaná: Tsuba-nii 

Palacsinta ~

Mondtam már mennyire, de mennyire szeretem a Palacsintát?! ♥

Lolának

Bármilyen nagy is a távolság két barátnő között, tudják, hogy egy ég alatt figyelik a csillagokat.

Legfrissebb hozzászólások
  • Amaimon: Kokoroooo :3 (emlékszel még Amaimon-ra? (。’▽’。)♡)
    A K-projektes fanfiction ötleted nagyon tetszik *--* egyébként én is olvastam Nyusszancstól az Utapris storyt :) Hiányzol. Remélem megkapod ezt, és emlékszel még rám (๑ơ ₃ ơ)

    (2015-07-25 12:25:20)
    Történetek
  • Kokoro: Kedves Ancsaa!
    Nem tudom melyik anime/manga, mivel ez csak egy fanart. Nem köthető egyetlen műhöz sem.
    (2014-12-27 15:57:55)
    #21
  • Kokoro: Kedves Ancsaa!
    A manga címe Nagareboshi Lens (angolul: Shooting Star Lens). :3
    (2014-12-27 15:56:54)
    #9
  • Ancsaa♥: Ez melyik manga? :D
    (2014-12-24 15:10:56)
    #9
  • Ancsaa♥: nem tudod hogy ez meik anime/manga?
    (2014-12-24 15:08:16)
    #21
  • Sindie Lola: Nya~n!

    Shin... hát, örültem, hogy a végére rájöttem, hogy Shin szemszögéből olvashatjuk a dolgokat. Furcsállottam is a jellemet, - ez nem Momo volt!
    De hát... így volt még izgalamsabb. *^*
    Köszönöm, amiért Shin szemszögéből is beletekinthettünk a történetbe! ^w^
    Remélem még sok-sok rész lesz-, hisz én már most várom (sőt, kérem szépen! ˘˘) a következő fejezetet. :3
    Ganwatte, Nee-chan! ^~

    Lola~
    (2014-08-22 21:30:40)
    Happiness.' - 4. fejezet
  • Sindie Lola: Kokoro~chan! ^^

    Jó érzés végre újra kommentet írni, ilyen hosszú idő után, főleg a te blogodra. Rég nem olvashattalak bloggeren, nagyon örültem ennek a bejegyzésnek, hisz végre kibontakoztál ebbe a bejegyzésbe, rendszereztél. A legtöbb történetedet ismerem, s imádom, legszívesebben kisnovellákat írnék róla, hogy miért ne merészeld abba hagyni, és miért szeretem, de azok a te történeteid, így nem nyúlok bele. Legyen annyi, hogy nekem bármikor írhatsz, és Zsófinak is! >3<
    Érdekes volt így beletekinteni a gondolatmenetedbe, például azt nem is tudtam, hogy Kiara más anyától lett volna! :"O És, hogy régebben mennyi-mennyi történetet írtál. :) Írói tehetséged van ám, te jány! *elmosolyog* Még csak egy ilyen bejegyzésedet is jó olvasni, így hát ne remegj meg, folytasd, persze csak mértékkel.
    És beszélgessünk sokat, a közeljövőben is, Nee-chan! ^w^

    Lola~

    UI.: Gomene, amiért ennyire rövidkére sikeredett, de kicsit fáradt vagyok, viszont mindenképp ki akartam mondani mindezt.

    (2014-04-12 23:12:10)
    Történetek
  • Sindie Lola: Hoy, Kokoro-neesan! ^o^

    Végre megírtad ezt is! >W< Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok mi lesz ebből.. :"o Szépen megoldottad, hogy már az elején is sok izgalom legyen benne.. ^^ De aztán tessék folytatni! ^w^
    És már el is felejtettél engem? ˘^˘ Évek óta nem írtál vissza, - újra. :"C
    Mesélhetnél, hogy vagy, mik történnek veled! ><
    Várom, - nagyon - a folytatást, amit remélem mihamarabb olvashatok! ~

    Lola
    (2014-03-18 19:08:46)
    Happiness.' - 3. fejezet
  • łume no »ø®$€€«: Kokoro-chan,nekem meg úgy látszik a vörös hajúak jönnek be... >_< Otoya,Yuusuke,Castiel...De a második kedvencem Tsubaki! <3
    (2013-08-19 20:24:55)
    (. ♥ ‿ ♥.)
  • Nyaw cat ♥ *O*: ~Nyaa
    Jaj, én is imádom ezt az animét, és nekem is pontosan így jönnek bea fiúckák. =^^= *O* Köszönyöm mind a kettőtöknek. :3 ^^ *meghajol* Örök hála. ^^
    Bey. Nyaw cat.
    (2013-08-10 18:18:18)
    (. ♥ ‿ ♥.)